VAR – azaz a videóbíró: a téves ítéleteteknek leáldozott?

VAR

A 2014-es vb sok szempontból az egyik legizgalmasabb torna volt, s nem csak azért marad örökre emlékezetes, mert a házigazda brazilok egy soha nem látott vereségbe szaladtak bele az elődöntőben (a németek 7-1-es eredménnyel állították meg a menetelésüket), de a kieséses szakasz többi mérkőzése is rég várt izgalmakat hozott. Volt azonban még egy aspektusa a tornának, ami – mint utóbb kiderült – nagyon is lényegessé vált. Ez pedig nem más, mint a játékvezetői tévedések igen magas száma.

Mióta professzionális sportnak számít a futball, azóta mozgatja hétről-hétre nézők millióit és bizony a játékosok teljesítménye, a csapatok összeállítása és aktuális formája mellett örök téma a bírók megfelelő helytállása is. Hiszen ők is csak emberek és legyen bármekkora tapasztalatuk is a pályán, bizony akaratlanul is előfordul, hogy elnéznek valamit. Sajnos azonban megesik, hogy egy-egy tévedésnek súlyos következménye van, utólagos helyrehozatalra pedig már nincs lehetőség. Gondoljunk csak a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon Frank Lampard meg nem adott góljára a németek ellen, vagy épp Thierry Henry kezezésére. Négy évvel később pedig a hibák sorozata tovább folytatódott, óriási felháborodást okozva. Gio Dos Santos két szabályos találatát sem adták meg Kamerun ellen, de a legnagyobb gondot a tizenhatoson belül történt szabálytalanságok okozták. Már rögtön a torna elején ott volt a Fred által kiharcolt büntető – amivel végül nyertek is a brazilok -, míg a bronzmeccset épp egy szimulálásnak vélt valós fault elnézése befolyásolta. Persze mondhatnánk, hogy csak a karma dolgozott a brazilok ellen, de ekkora tévedések nem megengedhetők egy világversenyen és ezzel a FIFA is tökéletesen tisztában volt.

2018-as futball vb: debütál a VAR

Oroszország nem csupán a helyszín miatt volt különleges a tornák történetében, hanem azért is, mert itt alkalmazták először a videóbírót. Noha a technológia megléte miatt ez talán nem tűnik akkora dolognak, valójában igenis óriási jelentősége volt, hisz a FIFA meglehetősen nehezen adja be a derekát az újításoknak, főképp ha a legrangosabb futball versenyről van szó. A kísérlet viszont jól sült el, az eredmények pedig magukért beszéltek. 20 hibásan meghozott játékvezetői döntésből 17-et korrigáltak a VAR segítségével és a tornán rekordszámú, 29 büntetőrúgást ítéltek meg (összehasonlításképp: a négy évvel korábbi vb-n ez a szám mindössze 13 volt). A bírói tévedések aránya a korábbi 5% körüli értékről 0.7%-ra süllyedt, ez a különbség pedig elképesztő. Ugyanakkor hiába volt sikeres a teszt és bizonyította be a VAR, hogy nagyon is van létjogosultsága – sőt mi több, kihagyhatatlan egy komolyabb sorozatban -, a 2018-as vb rávilágított arra is, hogy a rendszer még korántsem tökéletes.

A hibákat még mindig az emberi tényező okozza

Noha a pályán alkalmazott kamerarendszer és a videószobában lévő kijelzők segítségével a négy asszisztens számára szinte minden mozdulat pontosan nyomon követhető, a VAR önmagában még nem képes megreformálni a játék képét. A döntés joga ugyanis kizárólag a pályán tartózkodó játékvezető kezében van és ez nem csak a videóasszisztens által kapott információkra igaz, hanem arra is, hogy egyáltalán figyelembe veszi-e a kívülről érkező figyelmeztetéseket. Azaz ha a játékvezető úgy ítéli meg, hogy nincs szükség utólagos felülbírálatra egy kérdéses döntését követően, akkor arra nem is kerül sor. Ilyen volt például a Brazília és Belgium által játszott negyeddöntő is, ahol a dél-amerikai csapat nem kapott meg egy jogos büntetőt az ötösön belüli szabálytalanságot követően, egész egyszerűen azért, mert Milorad Mažić játékvezető nem vette igénybe a VAR-t. Ez a jelenség tehát valós problémát jelent és hosszú távon kezdenie kell vele valamit a FIFA-nak, mert egy-egy ilyen hiba sorsdöntő lehet (ahogy végül itt is 2-1-re nyertek a belgák), ez pedig egy futball világbajnokság kieséses szakaszában már megbocsáthatatlan.

Katarban jön a továbbfejlesztett VAR

Ennek megfelelően az elmúlt három év a fejlesztés jegyében telt. Ez idő alatt közel tökéletesre csiszolták a félautomata les-technológiát (SAOT), amelyet végül engedélyeztek is a novemberi katari világbajnokságon való használatra. A rendszer segítségével sokkal könnyebb lesz pontosan meghatározni a kérdéses leshelyzeteket, hisz a játékosok pontos pozícióját mesterséges intelligencia határozza meg. Pierluigi Collina, a FIFA játékvezetői bizottságának elnöke rendkívül pozitívan nyilatkozott az újításokról. A világ egyik legjobbjának tartott szakember véleménye szerint nem csak a kérdéses esetek száma csökken le jelentősen, de a döntési idők radikális csökkenésére is számítani lehet. A tapasztalatok alapján ugyanis az eddig nagyjából 70 másodpercről 25 másodpercre redukálódik az az idő, amíg a pontos határozat megszületik a videószobában, ez pedig a játék dinamikáját is nagyban befolyásolja majd. Az új rendszer működéséhez további kamerákat telepítenek a stadionokba, amelyek 29 különböző adatpont folyamatos elemzésével számítják ki a játékosok helyezkedését. Ennek a csúcstechnológiának köszönhetően pedig a 2022-es katari futball világbajnokság jó eséllyel kizárólag a csapatok teljesítménye és nem a hibás bírói döntések miatt marad majd emlékezetes.