Noha még az idei vb kezdő sípszóját sem hallhattuk, sokak fantáziáját máris a négy év múlva esedékes viadal mozgatja. Ha ugyanis azt gondolnánk, hogy Katar hozott valódi újításokat, akkor csak vessünk egy pillantást a Kanada-Mexikó-Egyesült Államok közös rendezésű tornára és egyből megértjük, hogy miért is tartják ezt oly sokan már előre sorsfordítónak.
Persze már maga a lokáció is különleges, hiszen ez az első alkalom, hogy egyszerre három országban kerül megrendezésre a világbajnokság, ám egyéb tekintetben is korszakalkotó eseménynek ígérkezik. Négy különböző időzónában játsszák majd a meccseket és 9 nap telik el, mire az utolsó csapat megkezdi a versengést. Ám van egy ennél jóval nagyobb volumenű változtatás, ami alapjaiban alakítja át mind az esélyeket, mind pedig a versengés menetét. 2026-ban ugyanis bővül a keret és az eddig megszokott 32 csapattal szemben ezúttal már 48 nemzet válogatottja mérkőzhet meg az aranyéremért. De hogy is néz ki majd ez a gyakorlatban?
Több mérkőzés, feszültebb tempó
A magyar labdarúgó-válogatott negyven éve tartó vesszőfutásából mi első kézből tapasztaltuk azt a problémát, ami végül a résztvevők számának bővítéséhez vezetett. Nevezetesen, hogy a világon több tucat rendkívül erős nemzeti csapat van és a legjobb 32 közé bekerülni bizony egyáltalán nem egyszerű feladat (csak vessünk egy pillantást az aktuális FIFA rangsorra és rögtön láthatjuk, hogy jelen állás szerint ebből kicsúszna Ausztria, Csehország, vagy épp Ausztrália válogatottja is). Ez pedig rendre azt eredményezte, hogy olyan csapatok is lemaradtak a vb-ről, amiknek bőven lett volna esélye, de egész egyszerűen a selejtezősorozat sajátosságai miatt nem fértek be a szűk elitbe. Ez nem csak sportszakmai szempontból problémás, de pénzügyileg sem szerencsés, hiszen egész más a szurkolói hozzáállás, ha az ember a saját nemzetének drukkolhat. Michel Platini – aki akkor még az UEFA elnöke volt – ezért 2013-ban előterjesztette, hogy a labdarúgó-világbajnokság mezőnyét ki kellene bővíteni. Ezt követően jó darabig nem történt érdemi előrelépés az ügyben, mígnem három évvel később Gianni Infantino FIFA-elnök is felemelte hangját a témában, melynek hatására pár hónap alatt biztossá vált a változtatás. Csupán abban nem volt eleinte egyetértés, hogy miként kellene ezt megvalósítani, 40, avagy 48 csapatra történjen a bővítés, illetve nagy kérdés volt még az is, hogy ez pontosan hány lejátszott mérkőzést jelent majd. Végül a benyújtott javaslatokból egyhangúlag megszavazták, hogy 2026-tól 48 válogatott vehet majd részt a tornákon, amelyek összesen 80 mérkőzést játszanak majd.
Esély a kisebb csapatoknak – de valóban szükség volt erre?
Annak érdekében, hogy a torna ütemtervét tartani tudják – azaz így is beleférjen szűk egy hónapba -, változtattak a lebonyolítás menetén is. Az első körben ezúttal már csak három csapatból állnak majd a csoportok (szám szerint 16), ahonnan a legjobb két együttes lép tovább a kieséses szakaszba. Így a csoportkörben egyel kevesebb mérkőzés vár a válogatottakra, összességében pedig a döntősök ugyanúgy 7 meccset játszanak majd, ám a torna egészét nézve az eddig megszokott 64-ről 80-ra nő az összecsapások száma. Ez feszített tempót jelent, ám az érem másik oldalán ott van az, hogy 16 együttessel több vehet részt a versengésben. Ez minket is előnyösen érinthet – hiszen Európából is hárommal több csapat kvalifikálhat -, ám a legtöbbet Dél-Amerika, Ázsia és Afrika nyer a változtatással. Szurkolói szemmel ez az újítás mindenképpen dicséretesnek tekinthető, ám a bejelentést követően a kritikus hangok is felerősödtek. A szakértők elsősorban azt kifogásolták, hogy a csoportkörök lebonyolítása az eddigieknél is nagyobb lehetőség biztosít a csapatok számára az összejátszásra. Tekintettel arra, hogy a csoportokból az első két helyezett lép tovább és csak a harmadik esik ki, így az utolsó mérkőzésen akár segíthetik is egymást a válogatottak. Ezt a problémát áthidalandó, Marco van Basten javaslatára bevezetik, hogy a csoportmérkőzések eredménye nem lehet döntetlen. Amennyiben a rendes játékidőben nem dől el az eredmény, akkor – hosszabbítás nélkül – büntetőpárbajok következnek, így kizárólag 3 pont szerezhető ezeken a meccseken.
Rengeteg izgalmat tartogat tehát a 2026-is labdarúgó-világbajnokság és sok szempontból egy új korszak kezdete lesz majd. Számunkra azonban a legnagyobb kérdés, hogy vajon a magyar labdarúgó-válogatottnak sikerül-e kijutni a bővített vb-re, vagy nem törik meg a negyven éve tartó átok.